A Mérnökbál okozta szünet után folytattuk a barcelonai életérzés utáni nyomozást. Öt csapat vágott neki, volt aki kutyabőrbe bújva, egyesek őshüllőn csimpaszkodva, mások szerencsmalacon ülve, a legkeményebbek pedig szopórollert tologatva kergették a gránátvörös álmot. A nagy tét szokatlanul feszült légkört, nagy csendet teremtett a Labdafészekben. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy mindig volt egy csapat, amelyik hosszabb időre elfoglalta a trónt, ahonnan aztán a többiek ellaposodott szájjal igyekeztek letaszítani őket.

Nemesi Egylet: Bakos-Gere-Takács F.

Káholyi gvóf emlékcsapata, akik nem átallottak világoskék egyenszerelésben megjelenni, sok mozgással, agilisen védekezni, lapos, erős passzokkal operálni, továbbá kettő darab 23-as számot viselni és háromnegyed órán át ugyanazzal a golyóval játszani. Takács úr hosszú idő után játszott megint igazán jól, visszataszító hatékonysággal értették meg egymást Gere Tanárúrral, aminek következtében tovább szűkült azon játékosok köre, akivel utóbbit fel lehet engedni a pályára. Ha nem egy sebészi kontra vagy éppen egy üresre kijátszott szélső lövés döntött, akkor a szétnyílt védelem között az ezúttal kapusként domborító Bálint nyomhatta le az entert. Gere úr egyébként egy sima hatost is gurított snúrban, jár neki két üveg Tokaji. Átvehető a szövetség épületében. Ugyanitt eredeti 23-as Káholyi-mez eladó, Kutyabőr jeligére.

Lóhere Egylet: Gál-Major-Péntek

Ők következtek a trónon, rövid országlásuk sajnos belső viszálykodástól volt hangos. Parádés névsor, két virtigli támadó, Bazsi pedig hátul mindig jótáll a biztonságért. Amíg a védekezés egységes volt, jöttek is a sikerek. A gondok a "szétszakított" pálya esetén kezdődtek, hátrányban nem nagyon ment a védekezés még a gyengébb csapatok ellen sem. Mi is megvertük őket kétszer, ráadásul back to back, gondolom erre ők már nem emlékeznek. Ha én lennék a menedzserük, sokkal többet simogattatnám velük a malacot, sokkal több mágnestáblás agyfejlesztésben lenne részük, és persze ostorral kergetném őket vissza védekezni.

Jurrasic Egylet: Nátuly-Tátrai-Tóth

Velük kapcsolatban rögtön az merült fel bennem, mi lett volna, ha Takács Máté úr megjelenik a nyári bajnokságon, és ők Bálinttal kiegészülve az eredeti felállásban szerepelhetnek? Jobb nem belegondolni. Amint mindenkinél bemelegedett a hidraulika, gyönyörűen kezdett dolgozni a gépezetük, Robi MVP formában játszott, Csabi mentálisan stabilan, szinte hibátlanul nyújtott támogatást és ha kellett berúgta. De az X faktort náluk még is úgy hívták: Raptor. Tudunk róla mindent: hogy milyen jó a kapuban (talán a legjobb), hogy milyen hatékonyan védekezik, és ha támadásban képes fegyelmezni magát, akkor nagyon hasznos segítség. Mégis a nyugodtsága, coolsága az, ami az elkedvetlenedésre hajlamos csapatot egyben tartotta, ami által sikerült 4 kört megtenniük rögös akadálypályánkon.

Roller Egylet: Bagyula-Flemming-Németh A.

Hetet is elütötte már az óra, a mi homlokunk azonban egyáltalán nem gyöngyözött izzadságtól, halántékunkon nem lüktetett ér. Ez sajnálatos módon nem az egyébként rendkívüli, csak Phelpshez mérhető fizikai állapotunknak, esetleg megerőltetés nélküli, virtuóz játékunknak köszönhető. Nem. Egyszerűen nem töltöttünk elég időt a szent parketten. Mielőtt még az igaztalan, elképzelhetetlen vád ér minket, nem léha könnyelműségünkben gyökerezik állapotunk oka. Nem. Küzdöttünk, mint malac a jégen, de semmi sem jött be, míg ellenfeleink bárhonnan, bárhogy kapura lőtt labdája utat talált a hálóig. Pedig Attila jó a kapuban, mi Bagyusszal ismerjük egymást mint a rossz pénzt, de mégsem ment. Rajtam a fodbal történetének egyik legszebb meze feszült, és még így sem sikerült. Aztán Bagyusz talált két gólt Bencéék ellen, ez egy kevés vigasz volt, és Attila is rúgott egy gólt a legvégén, de valahogy nem ezek maradnak meg az estéről.

Éjszakás Egylet: Bernyiscsek-Gacsó-1 fő segédmunkás

Volt egy varázsa annak, hogy nem igazán lehetett kiismerni a játékukat, mivel mindig más állt alkalmazásban náluk, mint harmadik ember. Ez nyilván nekik sem a legjobb. Messi az ugye Messi, még akkor is Pöstrő’ gyött. Minket rendszeresen megvertek, ez persze nem jelent sokat. Reméljük, legközelebb időben érkeznek, és élesebben szemügyre vehetjük labdás bájaikat.

MiniMe Leauge:

Öröm volt látni az utánpótlás szakosztály emelkedését. Bagyula Ádám és Nátuly Márk komoly csatákat vívott a folyosón egy számomra titokzatos, labdarúgás gyökereiről fakadó sportágban, aminek utolsó összecsapását Márkvirág 1900 pontos eredménnyel nyerte, Ádi eredményét homály fedi. A kiszivárgott információk alapján a játék kelléke volt a folyosói ajtó és a kuka is, amint értesülünk további részletekről és bármilyen összefüggésekről, azonnal közzé tesszük.

Támogatjuk a kezdeményezést, reméljük hamarosan tovább bővül a miniliga, felkészül Bakos és Barna, alapoz Bódi, Flemming, Gere (tudom, de nem érdekes), Tóth.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.