2010.05.30. 11:27
Labdarúgás 34. hét
Ha kedd délelőtt egy szép kapualj láttán azon gondolkozol, külsővel vagy belsővel tekernéd-e rá; ha a buszhoz futó férfiban a szélen elszökő társat látod; ha szerinted is kevés a labda a dechatlonban; ha számodra egy betonkeverő szája csak a kihívást jelenti, ha római kettest olvasol valahol, és az alagsor jut eszedbe; ha pedig valaki halló-t mond neked a telefonba, és a tekinteted egy pillanatra a távolba réved, akkor te vagy nagyon szerettél volna ott lenni velünk múlt szombaton, vagy naggyon ott voltál. Akármelyik csoporthoz is tartozol, neked szólnak az alábbi sorok.
Jófodbalistákhoz illőn pont tizenegyen voltunk. A három csapat közül az egyik egy jó iparos, a második egy mosolygós hentes-mészáros, a harmadik pedig egy igazi Bucó-Szetti-Tacsi formáció volt. Sajnos a hosszúra nyúlt munkahét miatt nem voltam végig jelen, így a beszámoló nagy része szemtanúk elbeszélései alapján áll össze.
A CÉH: Bagyula-Stubán-Vallus-(Bakos)
Erősek hátul (Mihail), stabilak a védelemben és elől, átlövéseikkel pedig mindig készek meglepetést szerezni (Bagyusz, Stubi). A leglelkesebb szurkolónk pedig őértük szorított. (Szerintem felindultságában többször be is szaladt a pályára... ahol mi persze mindig nagy szeretettel fogadjuk ifjabb Bagyuszt.) Ez nem az ő napjuk volt.
A vágóhíd: Gere-Boda-Tóth
Mint említettem, nem lehettem ott az elején, így azt sem tudom, hogyan engedték a tisztelt jelenlévők, hogy ez a csapat összeálljon. Figyelmetlenségükért súlyos árat fizettek: egymás számára tartották melegen a kispadot és Robiék izomzatát.(És tartották oda szép fehér bundájukat, hogy a böllérkések megtisztuljanak az előző áldozat vérétől.) Hogy Robit meg lehessen fogni, rossz napja kell legyen. Hogy Csabi következő mozdulatára fel lehessen készülni, ahhoz ... (áh, mivel ez lehetetlen, ide nem jön hasonlat). És hogy Gere Müller ne szántsa fel a pályát és ne támadjon tanárian, ahhoz erősen másnaposan kell érkezzen.... Hát jó napjuk volt, és nem ittak előző este, Csepel Robbenje pedig élete formáját hozta.
Nem fényezem tovább őket, ezennel (közéjük hajítom) átnyújtom az MVP trófeát, osszák szét maguk között, valamint a Play Of The Week is az ő egyik, mesterien sikerült támadása lesz, csak mondják majd el részletesen. Kommentben is jó lesz, ápdételni fogom.
Bucó-Szetti-Tacsi: Gál-Major-Nika-(Flemming)
Itt megtette hatását az alkohol. Hiába a három zseniális kezdőjátékos, nem volt csapategység. Lehetnénk ez alapján reál madrid is, de ezt tán még valaki zokon venné. A végére összeállt, mint a mesében, mentünk egy hetest, jó érzés volt. Aztán a
Tízes (Vallus-Stubán-Bakos-Tóth vs. Nika-Gál-Flemming-Boda) 10-4
során kijött a sok padon ülés és Boda úr szerződtetésének minden előnye. Ez is jó érzés volt.
A zuhanyozás meg mégjobb.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.